Page 114 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

A RÉSZVÉNYPIACI SUTTOGÓ | 113

Egy ponton azonban mégis találtak okot arra, hogy ők is beszálljanak.
Emlékszünk még a „profit reklámköltségek nélkül” kifejezésre? Míg tartotta
magát a csúcstechnológiai buborék, számos neves gazdasági fogalom
jött létre, amelyek mind a nyüzsgő piacra való kései belépést hivatottak
indokolni. Az alapkezelők egész egyszerűen képtelenek voltak közölni
ügyfeleikkel, hogy miközben az összes versenytársuk csillagászati profitot
mutatott fel, ők nem vásároltak, ezért inkább kitaláltak egy pénzügyi
mentséget, és azt követően boldogan nekiálltak részvényeket vásárolni.
Azok, akik a roham előtt és alatt hi-tech vállalatok pénzügyi jelentéseinek
elemzésével vesztegették az idejüket, tárva-nyitva hagyták a lehetőségeket,
amelyeket aztán kizárólag csak a technikai elemzők használtak ki. Akik
pedig tovább védték hibás, fundamentális értékpapír-állományukat,
amikor a tőzsde irányt váltott és összeomlott, azok húzták a rövidebbet.

Idővel pedig, amikor a piac felszívta ezeket a nagy változásokat, a
két módszer utolérte egymást, és újra egyesítették erőiket. Felmerül a
kérdés: kell-e közöttük valamifajta kompromisszumot találni? Kezdőként
úgy gondoltam, hogy a válasz „nem”. Most, több éves tapasztalattal
a hátam mögött úgy vélem, tévedtem. Mint már említettem, jelenleg
80%-os technikai és 20%-os fundamentális aránnyal dolgozom. Azért
mozdultam el kissé a másik irányba, mert azt tapasztaltam, hogy amikor
csak az egyik megközelítéshez ragaszkodom, sok esetben úgy tűnik,
hogy a piac úgy működik, mintha saját tudata lenne. Azt vettem észre,
hogy ha kizárólag technikai adatokra hagyatkozom, akkor nem tudom
élvezni azt az előnyt, amit szeretnék. Ezzel szemben világos számomra,
hogy ha teljes mértékben csak gazdasági adatokra hagyatkoznék, az nem
lenne más, mint szerencsejáték. Ha valaki valaha próbálta megfigyelni,
hogy egy részvény miként viselkedik, miután közzéteszik a cég pénzügyi
beszámolóit, függetlenül attól, hogy jó vagy rossz hírről van szó, rögtön
megérti, pontosan mire is gondolok.

Fent a „fundamentális befektető” és a „technikai kereskedő” kifejezéseket
használtam – nem véletlenül. A múltban, amikor a világ elsősorban ipari
jellegű volt, hosszú távon is hagyatkozni lehetett a gazdasági adatokra.
Régen nem volt mód arra, hogy a játékszabályokat egyik napról a másikra
megváltoztassuk. Amikor a General Motorshoz vagy az IBM-hez hasonló