Page 113 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

112 | A piacelemzés alapjai

és tévéműsorok nézésével akar haszonra szert tenni, akkor előbb vagy
utóbb rá fog jönni, hogy ezzel csak az idejét pocsékolja.

Miért hisz az emberek többsége a fundamentális elemzésben? Mert azt
tanították nekik, hogy hosszú távra fektessenek be! S ennek mi az oka?
Nagy valószínűség szerint az, hogy valakinek meg kell élnie abból, amiből
az egyetemen közgazdaságtant tanít. Miért? Mert a pénznek legitim
indokokat kell keresnie a téves vásárlásokra; mert a tőzsdei kereskedést
oktató iskoláknak fenn kell maradniuk; mert az emberek szeretik, ha
mindent valamifajta matematikai, szervezett keretbe sorolhatnak, és mert
az oktatók egyike sem hajlandó beismerni, hogy lényegében szinte semmit
se tudnak, még akkor se, ha a történelem vitathatatlanul azt bizonyítja,
hogy egész végig tévedtek! A tanítási módszerek és a hozzáállás nem
sokat változott az évtizedek, sőt néha az évszázadok során.

A részvénypiaccal foglalkozók többsége pusztán fundamentális vagy
pusztán technikai elemzőnek tartja magát. Pedig valójában nem kis
átfedés van a két eljárás között. Gond akkor van, amikor a két módszer
egymással ellentétben áll. A történelem bebizonyította, hogy a technikai
mindig is megelőzte a gazdasági elemzést. A hosszú évek során egymást
követő, legnagyobb piaci trendek többségére nem tudtak a gazdasági
adatok alapján lényegi magyarázatot adni, mégis a többségét a technikai
magatartás alapján meg lehetne jósolni. A tapasztalt technikai kereskedők
az idő múlásával megtanulnak bízni saját megfontolásaikban, ami gyakran
szöges ellentétben áll azzal, amit a fundamentális gazdasági elemzők
javasolnak. A technikai kereskedők már élvezni fogják a változások
előnyeit akkor, amikor a fundamentális befektetők már rég lemaradtak
az egészről.

Nézzünk erre egy példát! Lehetett-e az 1990-es végén a high-tech
cégek részvényeiből profitálni? Természetesen, nem is keveset! Volt-e
akár egy fundamentális befektető is, aki meg tudta volna indokolni, hogy
miért kell olyan technológiai vállalatok részvényeit vásárolni, amelyek
jövedelme nulla volt, és csak kiadásaik és álmaik voltak? Persze, hogy
nem! A technikai kereskedők tudták, hogy a nyilvánosság érzelmei milyen
irányba viszik a piacot, míg a fundamentális befektetők úgy döntöttek,
hogy figyelmen kívül hagyják a várható változást.