Page 59 - THE MARKET WHISPERER-Magyar
P. 59
58 | Hadd mutassam be. . . a tőzsdét
szolgált, befektetett egy konstrukcióba azzal a céllal, hogy kedvezményes
áron felvásárolja országa Franciaországgal szembeni adósságát. Terve
kudarcba fulladt. Duer elveszítette teljes vagyonát (és még annál is
többet), de sikertelen befektetéseinek folyományai hozzájárultak az
1792-es pánik kialakulásához, amelynek során csődbe ment. Ezeket
az eseményeket a„ krach” szóval illették. Ez egyike volt a Wall Street
történetében bekövetkezett számos zuhanásnak. Ezt követően a kereskedők
úgy döntöttek, hogy tevékenységeiket intézményesítik és létrehoznak
egy olyan helyet, ahol az összes tranzakciót ellenőrizni és dokumentálni
lehet. 1792 májusában a kereskedők és a piaci döntéshozók aláírták a
Buttonwood-megállapodást, amely onnan kapta a nevét, hogy a 68 Wall
Street szám alatti épület előtt álló platánfa (angolul buttonwood) alatt
írták alá. Ez a megállapodás előre vetítette a New York-i Értéktőzsde
megalapítását és a standard kereskedelmi jutalék bevezetését.
A híres New York-i Értéktőzsde (NYSE) épülete 1827-ben a Wall Street
és a Hannover Street sarkán épült. 1842-ben pedig megalakult a rivális
Amerikai Értéktőzsde (AMEX). A gazdaságok világméretű virágzásával
párhuzamosan a Wall Street kivívta magának a legfontosabb nemzetközi
pénzügyi központ rangot.
A 1890-es évek végén és az 1900-as évek elején egy új jelenség ütötte
fel a fejét. Gombamód kezdtek megjelenni szerte az Egyesült Államokban
az ún. részvényboltok vagy zugbankok. Ezek mindegyike illegális
tevékenységet folytatott. Ezen intézmények ügyfelei spekulatív célú
részvénykereskedelmet folytattak anélkül, hogy egyetlen egy tőzsdeügyletet
is végrehajtottak volna:valójában szerencsejátékot folytattak. A kereskedő
a részvényárfolyamra„ játszott” anélkül, hogy ténylegesen megvette volna
a részvényt. Amikor a kereskedő nyereségre tett szert, a bank veszített,
és fordítva:lényegében kaszinó módjára működött. Az árfolyamok a
kereskedési nap során folyamatosan táviratban érkeztek New York-ból.
Az egyik hivatalnok kiáltással jelentette be őket, miközbentársa felírt
mindent egy táblára, amely a kisbefektetők előtt állt. Mivel a bank érdekei
szöges ellentétben álltak a kereskedőkével, a csalás szinte folyamatos
volt, s magukat a zugbankokat is megbízhatatlanként tartották számon. E
tevékenységek részletes leírása megtalálható Edwin Lefèvre Egy spekuláns