Page 468 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

A RÉSZVÉNYPIACI SUTTOGÓ | 467

miatt (vagyis a piac emelkedő trendje miatt), de végül napokon át gyenge
maradt, és úgy becsültem, hogy az esés jó eséllyel folytatódhat. Tévedtem.
A részvény 20 dollárra esett, a kerek számok felől támogatásra talált (amiről
már szóltunk), és a piac megint számomra kedvezőtlen irányban kezdett
el mozogni. Más szóval emelkedő trendet vett fel, hogy a rés bezáródjon.
Alig néhány másodperc leforgása alatt a Moody’s a piaccal együtt irányt
váltott, és 20,37 dollárig emelkedett [2]! Ez fájdalmas!

Mit tesz ilyenkor az ember? Hol van a stop pont? Mint megtudtuk, a
veszteség korlátozó pontot már az elején meg kellett volna határozni,
függetlenül attól, hogy ténylegesen a kereskedési platformon adjuk-e
ki, vagy csak észben tartjuk. Amikor arra számítunk, hogy egy részvény
letör, és hamar és erőteljesen esni kezd, de valójában 10 centet számunkra
kedvezőtlen irányban elmozdul, tudhatjuk, hogy valami nem jó dolog
történik. Ilyen esetekben a veszteség korlátozó megbízás a belépési
ponttól számított 10-15 cent között kiszáll.

Ekkor két forgatókönyv lehetséges. Az egyik az, hogy a megfelelő stop
ponton kiszállunk, és ennek pontosan így kellett volna történnie. A másik
az, hogy különböző okok miatt nem lépünk ki időben, és most a tervünkkel
ellentétben a vártnál nagyobb veszteséget szenvedünk el. Ha a részvény
hirtelen olyan területre repülne, ahová eleve nem is kellene eljutnia, az
ötperces visszafordulási szabállyal kell a helyzetet kezelni. Esetemben
sajnálatos módon így történt a Moody’szal. A részvény szó szerint kilőtt,
és képtelen voltam a tervezett stop ponton kiszállni.

Miközben felfelé mozgott, fogalmam se volt, hogy hol állhat meg. Még
egy dollárral magasabbra is mehetett volna anélkül, hogy visszatekintett
volna. 3000 részvénnyel voltam shortban, a veszteségem pedig meghaladta
a 800 dollárt, így tehát valahányszor 10 centtel emelkedett a részvény
árfolyama, a veszteségem minden esetben 300 dollárral nőtt.

Ki mit tett volna a helyemben? Elmenekült volna, vagy inkább kitartott
volna? Egykor újdonsült kereskedőként ijedt nyúl módjára elszaladtam
volna, lenyelve a veszteséget, és utána sajnáltam, amikor az árfolyam
visszahúzódott. De most már más a helyzet. Most egyszerűen felismerem,
hogy a részvény „nem tett semmi rosszat”, csupán vitathatatlanul gyenge
volt. Nagy az esélye annak, hogy visszatér a mélypontjaihoz, de esés