Page 133 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

132 | A grafikon: a pénz lábnyoma

napon belüli kereskedési időszakokat is, ami lehet öt perc, tizenöt perc, fél
óra, vagy akár egy egész óra is. A napközbeni kereskedők 2 és 30 perc közötti
időtartamot mutató oszlopdiagramot választanak. A részvény hosszú távú
magatartását elemezni kívánó befektető viszont valószínűleg a napi vagy
heti időszakokat szemléltető oszlopokat fogja inkább választani.

Figyeljük meg a nyitó- és záróárfolyam közötti különbséget a fenti AAPL
oszlopdiagramon! Azt is vegyük észre, hogy egyik napról a másikra a
nyitóárfolyam különbözik az előző napi zárótól. Például az [1]-gyel jelzett
napon láthatjuk, hogy a nyitóárfolyam alacsonyabb, mint az előző napi záró ár.

Hogyan lehetséges ez? Ezt a jelenséget résnek (price gap vagy gap)
nevezzük. Ez közismert és lényeges dolog és a kereskedők is tisztában
vannak vele. Megjegyezzük, hogy az oszlopdiagramtól eltérően a
vonaldiagram egyik hátránya, hogy nem tartalmazza ezt az információt!

Hogy miért nem használják a kereskedők az oszlopdiagramot? Egyrészt
világos és részletes; másrészt viszont nehezen értelmezhető. A balra
és jobbra kilógó, apró vízszintes vonalak engem például az őrületbe
kergettek és biztos vagyok benne, hogy még közelebb hozzák azt az egyszer
biztosan bekövetkező napot, amikor kénytelenek leszünk ellátogatni
az optikushoz, hogy olvasószemüveget vegyünk magunknak (én még
szerencsére nem tartok ott. . . ). Az oszlopdiagramok általában idősebb
befektetőknek valók, akik nem hajlandók „ új trükköket” megtanulni. A
hozzám hasonló fiataloknak az oszlopdiagram nem elég „ menő”.

Japán gyertya grafikon

Végre célba értünk! Egészen mostanáig szakmai kötelességemet
teljesítettem azzal, hogy bemutattam számos módszert, amelyek a
nagyközönségnek vagy a veterán befektetőknek szólnak. A mi céljainkra
viszont fölöslegesek, de most megérkeztünk az Ígéret földjének partjára!
Jöjjön a meglepetés! Ez a japán gyertya módszer, amely igazán retró és
elképesztő, s a története egészen a 18. századig nyúlik vissza!

A módszert Munehisa Homma, japán rizskereskedő (1724-1803)
fejlesztette ki, aki az elsők között jósolta meg a rizs korábbi árából a jövőbeli
árakat. S a módszere valóban működött! Munehisa rizskereskedésből
gazdagodott meg, és megkapta a „ tiszteletbeli szamuráj” címet. Valaki