Page 128 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

A RÉSZVÉNYPIACI SUTTOGÓ | 127

Ma már a diagramok használata a legtermészetesebb és legnyilvánvalóbb
dolognak tűnik számomra. Hogyan is tudnánk meglenni nélkülük? Pedig
régen nem így volt. Egészen száz évvel ezelőttig szinte senki semmilyen
diagramot nem használt. A részvények jegyzési árfolyamai táviratban
érkeztek a kereskedőszobába, és az arra kijelölt hivatalnok felírta ezeket
egy nagy táblára, letörölve a korábbi árfolyamot. Azok voltak a sikeres
kereskedők, akiket kiváló emlékezőtehetséggel áldott meg a sors. Idővel
világossá vált, hogy összefüggés áll fenn a részvényárfolyam múltbéli
és jövőbeli alakulása között. Visszatérő jelenségek után kutatva egyes
kereskedők elkezdték diagramokon felvázolni az információkat. A chartok
használata igazán akkor indult jelentős fejlődésnek, amikor kezdtek
kialakulni a híres diagram alapú elméletek, mint például a Dow elmélet
és az Elliot-hullámok. Az 1960-as években az első ipari számítógépek
megjelenésével aztán a diagramok egyre általánosabbá váltak.

Az árfolyamok grafikonon való ábrázolásának számos elfogadott normája
létezik. Különböző kereskedők különböző módszereket választottak, de
többségük – különösen a napon belüli kereskedők – szinte kizárólag a „
japán gyertya” módszert alkalmazzák, amelyről később fogok bővebben
szólni. Kezdetnek röviden bemutatom valamennyi módszert.

Vonaldiagram

Ez a legegyszerűbb diagram, amelyet az átlagember a leginkább felismer,
és amelyet a pénzügyi médiában is a leggyakrabban használnak. A
vonaldiagramot úgy kapjuk meg, ha összekötjük egy bizonyos időszak
összes záróárfolyamát (az utolsó kereskedési árfolyamot a nap végén).
Ezeket a pontokat egy grafikonon ábrázoljuk, és egy vonallal összekötjük.
Ez az árfolyamok ábrázolásának legegyszerűbb módja, de ahogy később
látni fogjuk, nem elégséges, hiszen ez az információ csak a részvény
záróárfolyamára vonatkozik. A kereskedő hiányolja belőle az olyan fontos
adatokat, mint a nyitóárfolyam, a napon belüli csúcspontot (az egyes
napok legmagasabb árfolyamát) és a nap folyamán elért mélypontot.
Mindez olyan információ, amely nélkül a kereskedő nem tud meglenni.