Page 138 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

A RÉSZVÉNYPIACI SUTTOGÓ | 137

Tegyük fel, hogy ez a japán gyertya szintén az egynapi kereskedést
ábrázolja. Figyeljük meg, hogy a színe sötét. A gyertya chartra tekintve
rögtön tudjuk, hogy aznap az árfolyamok folyamatosan csökkentek. A
gyertya bal oldalán egy egyszerű vonaldiagramot látunk, amely a részvény
teljes napi magatartását mutatja. A részvény 21 dolláros árfolyamon nyitja
a kereskedést, majd miután a 21,2 dolláros maximumára emelkedett,
visszaesik a 19,5 dolláros, legalacsonyabb napi szintjére, és az aznapi
kereskedését 20 dolláron fejezte be.

Az oszlopdiagramtól jobbra egy sötét gyertyát látunk, amely csökkenő
árfolyamokra utal. Mivel a gyertya sötét, rögtön tudjuk, hogy a nyitóárfolyam

a gyertya testének a legmagasabb szintje, a záróárfolyam a legalsó
szintje, a két kanóc, a felső és az alsó kanóc pedig a napi maximum- és
minimumszinteket mutatja.

NEM ÁRT Ne feledjük, hogy világos színű gyertya esetén
TUDNI a nyitóárfolyam a gyertya alján, sötét színű
gyertyánál pedig a nyitó ár a tetején látható.

Úgy gondolhatnánk, hogy a japán gyertya chart pontosan ugyanazt
az információt mutatja, mint az oszlopdiagram: a nyitóárfolyamot, a
záróárfolyamot, valamint a legmagasabb és a legalacsonyabb árfolyamot.
Ez igaz, azonban van két különbség:
• A különböző színek miatt a másodperc tört része alatt megállapíthatjuk,

hogy a részvény emelkedett vagy esett. Hasonlítsuk össze újra az
AAPL grafikonnal, és látni fogjuk, hogy melyikről könnyebb leolvasni
a részvényárfolyam mozgását.

• A második és ennél is lényegesebb különbség az, hogy a japán gyertyák
idővel további technikákkal bővültek, amelyek újabb dimenzióval
egészítik ki a módszert.

De van egy harmadik érv is, amely szintén a japán gyertya chart mellett
szól: Mivel a legtöbb szakember is ezt a módszert használja leginkább,
jó, ha mi is pontosan ugyanúgy szemléljük a piacot, mint ők – hogy mi