Page 597 - THE MARKET WHISPERER-Magyar
P. 597
596 | Felkészültség és az önbizalom fejlesztése
Az oktatás is belénk neveli a félelmet attól, hogy kilépjünk a megszokott
keretekből, és merjünk változtatni. A kockázattól való félelem megbénít,
és visszatérít bennünket ahhoz a strukturált sablonhoz, amelyet tévesen
biztonságosnak érzékelünk. A félelem láncaitól úgy szabadulhatunk
meg, ha felismerjük, hogy képesek vagyunk túllépni az akadályokon,
vagy más szóval növelni tudjuk a saját önbizalmunkat.
Önbizalom
A részvénykereskedésben elért sikerhez vezető úton – akárcsak a magán-
és az üzleti életben – meg kell birkóznunk az akadályokkal. A legtöbb
emberi ezt kerüli, mert a kezdetektől fogva úgy hiszi, hogy a siker esélye
csekély. Az önmagunkba vetett hit hiánya alacsony önbizalomszintet és
hiányos önbecsülést jelez. Igazán kevés olyan ember van, aki eleve nagy
önbizalommal született. Mindenki másnak viszont különféle módszereket
kell elsajátítania a magabiztossága növelésére.
Az önbecsülésünk fiatalkorunkban épül. Kezdetben olyan felismeréseket
teszünk, mint például„ Jó vagyok ...-ben” vagy„ Gondom van a ....-val”. Ezen
a ponton agyunkat robotpilóta üzemmódba kapcsoljuk, és pozitív vagy
negatív programokat alkalmazunk. Egyetlen egy véletlen, sikertelen eset
is a kudarc érzését keltheti bennünk, amely miatt csendben elfogadjuk,
hogy a kialakult helyzet a saját negatív tulajdonságainknak tudható be. A
kudarc során megtapasztalt érzéseink megmutatják, hogyan értelmezzük
a valóságot. A kudarc jelentkezhet csalódás, depresszió, étvágytalanság
vagy késői ébredés formájában. De személyenként más és más lehet:
értelmezhetjük a kudarcot kihívásként, a továbbfejlődésre motiváló erőként
is, hogy érezzük, ahogy az adrenalin határozottan áramlik bennünk. Mi
magunk döntjük el, hogyan látjuk a valóságot. Mi különbözteti meg egy
kiváló és egy sikertelen sportoló magatartását? Az, hogy miként érzékelik
a körülményeket. A győzelembe vetett bizalom hatására a kiváló sportoló
pozitívan látja a valóságot. A sportbajnokok és a sikeres kereskedők
egyformán értelmezik az őket körülvevő világot. Amikor Thomas Edisont
megkérdezték, hogy sikertelennek érezte-e magát, miután 700-szor is
megpróbálta kifejleszteni az ideális villanykörtét, azt válaszolta, hogy ő
valójában 700 olyan módot talált fel, amely nem működik.