Page 567 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

566 | Jönnek a démonok!

elbuktunk. Az eredmény: hajlamosak vagyunk engedni az óvatosságból,
és bármivel kereskedni, ami csak mozog. A bevált, egészséges logikát
halovány reményre cseréljük, és meggyőzzük magunkat arról, hogy„
minden rendben lesz”. Bizonyára hallottunk már olyan, kaszinóba
járó szerencsejátékosokról, akik mindenüket elveszítették, miközben
megpróbálták visszaszerezni a veszteségeiket. Csak utólag jönnek rá,
hogy mi is történt valójában, hogy a hangulatuk fokozatosan romlott
egészen addig, amikor már letagadták a vele járó veszélyt. A tapasztalt
kereskedők beismerik ezt a jelenséget, amint kezd kialakulni. Fejükben
megszólal a riasztó, felvillan a piros fény, és lépéseket tesznek, hogy
azonnal megállítsák a lefelé tartó spirált. Tudja valaki, hogy mi történik
a tőzsdeparketten azokon a„ fekete” napokon, amikor az árfolyamok
túlságosan gyorsan kezdenek esni? A fő számítógépet úgy programozták
be, hogy ilyenkor állítsa le a kereskedést, és a bemondó hazaküldi a
kereskedőket. Nem rossz ötlet! Nekünk is alkalmaznunk kellene!

Íme, egy lehetséges forgatókönyv. A napot veszteséggel nyitjuk. Az
ilyen megesik, és nem nagy ügy. A következő veszteség hatására a fejünk
irányíthatatlanul elkezd szédülni. Hamar rájövünk, hogy rendkívül
nagyszámú tranzakciót hajtottunk végre. Majd elsápadunk, amikor
látjuk, hogy megkétszereztük vagy megháromszoroztuk a veszteségünket.
Csak a nap végén jövünk rá igazán, hogy mi is történt, és megfogadjuk,
hogy ez a magatartássorozat nem fog megismétlődni. Meglepő módon
a legközelebb, amikor ez előfordul, rájövünk, hogy egyáltalán nem
tanultunk az esetből semmit! (Apropó, vezetjük még azt a kereskedési
naplót?) Általában ez az a pont, amikor elismerjük és kezdjük átlátni a
folyamatot, rájövünk, hogy a késztetés erősebb nálunk, és hogy ki kell
dolgoznunk egy megelőzési tervet.

A veszteséget követő napon jön egy újabb kereskedési nap, és új
problémákkal szembesülünk. Most már habozunk, hogy rákattintsunk-e
a vételi gombra. Kerüljük a kereskedést, lemaradunk a jó ügyletekről, és
hamar rájövünk, hogy megint eltelt egy nap, és egy centet sem kerestünk.
Még emlékszünk a tegnapi veszteség fájdalmára, és természetesen
megpróbáljuk megóvni magunkat attól, hogy újra átéljük. A pszichológiai
hatás lebénít bennünket. Mi a megoldás? Igyekezzünk mihamarabb