Page 505 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

504 | Kockázatkezelés

veszek. Egy másik példa: 2 dolláros árfolyamon szeretnék részvényt
venni. Várok egy kicsit, és az árfolyam két centtel feljebb megy. Végül
2,02 dolláron vásárolok.

Látjuk, mi történt itt? A döntés, hogy vegyek, vagy ne vegyek, az egy-két
centet erősödő árfolyamon alapult, s nem a százalékokon. Mindkét esetben
az volt a meglátásom, hogy az árfolyam elfogadható, és viszonylag közel
van ahhoz az árhoz, amit eredetileg fizetni akartam. De figyeljük meg a
százalékos különbséget: a 20,02 dolláros részvény esetében a tervezett
ár fölött 1/10-es százalékkal vásároltam, míg a 2,02 dolláros részvény
esetében a tervezett ár felett 1%-kal.

Az elv egyszerű: az emberek a részvény centben és nem százalékban
kifejezett mozgása alapján vásárolnak részvényeket. Eme szokásos,
emberi magatartás miatt egy 20 dolláros árfolyamú részvény jó kitörése
megközelítőleg 20 cent lesz, a 2 dollárosé pedig 20 cent körül. No, de
hogyan viszonyul ez a fix mennyiségekhez? Hol itt a probléma?

Ha ragaszkodnék hozzá, hogy egy fix pénzösszegért akarok részvényt
venni, mondjuk 10 000 dollárért, akkor vennék 500-at egy 20 dolláros vagy
5000-et egy 2 dolláros részvényből. Ha mindkettő 20 centnél tör ki, és a
kitörésekre másodpercek leforgása alatt sor kerülhet, akkor 100 dollárt
keresek a 20 dolláros és 1000 dollárt a 2 dolláros részvénnyel. Szuper,
nem igaz? Nem, egyáltalán nem szuper! Ne feledjük: a nyereségpotenciál
megegyezik a veszteség potenciáljával. Másodperceken belül, még mielőtt
annyi időnk lenne, hogy kimondanánk „ott viszik a pénzemet...”, a 2
dolláros részvény ugyanilyen könnyen számunkra kedvezőtlen irányban is
elmozdulhat 20 centet, és azzal 1000 dollárral csapolja meg a számlánkat.

NEM ÁRT A kereskedők természetes módon a részvény
TUDNI centben és nem százalékban kifejezett mozgása
alapján vásárolnak részvényeket. A 20 dolláros
árfolyamú részvény sikeres kitörése 20 cent,
akárcsak a 2 dolláros árfolyamú esetében.