Page 504 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

A RÉSZVÉNYPIACI SUTTOGÓ | 503

2. számú ok: vásároljunk 100-as kerek számokban!
Ahogy már megtanultuk, a nem százas végű kerek számú megbízások
végrehajtása több időt vesz igénybe. A vételi és eladási megbízások
nagy többségét kerek százasokban, ún. „tételekben” rögzítik. Az ECN
rendszerek elsőbbséget biztosítanak a kerek tételű megbízásoknak. Ha
megpróbálok eladni 137 darab részvényt, ami ún. nem szokványszerű
tétel (odd lot), ugyanakkor egy vevő 200 részvényt szeretne vásárolni, a
vevő kerek, 100 darabhoz hozzájuthat az én részvényállományomból.
De nagyon is valószínű, hogy a maradék 37 részvény – ami nem kerek
szám – már nem fogja érdekelni őt, mivel nem egykönnyen fog találni
további 63 darabot, hogy kijöjjön a 200-as kerek szám.

Egyszerűbb megoldás számára, ha inkább egy másik eladóval hajtja
végre az ügyletet, aki a teljes, kerek számú mennyiséget biztosítani
tudja. Még ennél is rosszabb a mindent vagy semmit (all or nothing)
megbízás, amelyet a vevők alkalmaznak, ami egyszerűen annyit jelent:
„Ha nem kaphatom meg a teljes mennyiséget, amit szeretnék, nem is
veszek semmit.” Vagyis ha van 137 részvényem, az a vevő nem fog tőlem
100-hoz hozzájutni. Ehelyett a rendszer inkább megkeresi a kerek számot
kínáló eladókat.

Mellesleg a mindent vagy semmit nem túl hatékony megbízási típus
a kereskedők számára. Kéretik ezért kerülni!

Tehát ahhoz, hogy eladjam azt a 37 részvényt, meg kell várnom, amíg
jön egy olyan vevő, aki kimondottan ilyen mennyiségre áhítozik. Ez
hosszú időbe is telhet, és előfordulhat, hogy a végén még több jutalékot
kell fizetnem. Az egyetlen eset, amikor érdemes lehet megfontolni a
nem kerek számú részvénymennyiségeket az, amikor a swing módszer
működését tanulgatjuk, amikor is, ha több napig megtartunk részvényeket,
kevésbé leszünk érzékenyek a hirtelen árfolyamváltozásokra.

3. számú ok: a részvények pontokban és nem százalékokban mozognak
Amikor az árfolyam emelkedik vagy esik, az átlagos vevő nem százalékokban,
hanem egy részvényre jutó árban (árfolyamban) gondolkodik. Például:
20 dolláros részvényenkénti áron szeretnék részvényt venni. Egy kicsit
várok, és az árfolyam két centtel feljebb megy. Végül 20,02 dolláros áron