Page 293 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

292 | Shortolás: nyereség árfolyamesésből

Íme, egy példa a valós életből. Shortoláskor olyan részvényt adunk
el magas árfolyamon, amely nincs is a birtokunkban. Mindezzel az a
szándékunk, hogy később olcsóbban megvegyük.

De hogyan adhatunk el egy részvényt, ha nem is rendelkezünk vele?
Nagyon egyszerűen. Leírok egy ismerős helyzetet: Képzeljük el, hogy
belépünk egy exkluzív bútorboltba, és megveszünk egy akciós kanapét,
amelyet a saját ízlésünknek megfelelő kárpittal fognak nekünk elkészíteni.
Mivel egyedi megrendelésről van szó, ésszerűen azt feltételezhetjük,
hogy a bútor nem áll rendelkezésre az üzlet raktárában és csak akkor
fogunk hozzájutni, amint a kívánságunkat teljesítették. Mondjuk, hogy a
kanapéért 5000 dollárt kell fizetnünk. Az eladó átveszi a pénzt és azt ígéri,
hogy a terméket pár héten belül leszállítják. Amint kilépünk az üzletből,
az eladó felhívja a gyártót, és az általunk fizetett összegnél kevesebbért
megrendeli a kanapét: például 4000 dollárért. Néhány héttel később az
ígéretnek megfelelően megkapjuk a kanapét.

Elég hétköznapinak hangzik ez a helyzet? Megjegyzendő azonban, hogy
az első szakaszban az eladó 5000 dollárért eladja nekünk azt a kanapét,
amellyel az üzlet nem is rendelkezik, és csak azt követően veszi meg
4000 dollárért, hogy már kiléptünk a bolt ajtaján, s ezzel 1000 dolláros
nyereségre tesz szert. A tőzsdei terminológiában ez azt jelenti, hogy az
üzlet „short” eladást hajtott végre: más szóval a kanapét először magas
áron adták el, és csak utána vették meg alacsony áron. Pontosan
ugyanarra az eljárásra kerül sor a részvények esetén is, mint a kanapék,
az autók vagy bármely más, megrendelt cikk esetében, amelyet fizetéskor
azonnal nem kapunk kézhez. A rendszer működik. Szóval akkor hogyan
tudok eladni olyan részvényeket, amelyek nincsenek a birtokomban?