Page 268 - THE MARKET WHISPERER-Magyar

A RÉSZVÉNYPIACI SUTTOGÓ | 267

volatilisabbak, és ezért gyakrabban törik át a keretrendszer határait.
Bollinger újítása az volt, hogy a szalagokat változó távolságra határozta
meg a mozgóátlagtól. Ezt a távot nem egy fix százalék alapján határozta
meg, hanem egy ismert, statisztikai módszer szerint, amelyet lehet, hogy
évekkel ezelőtt magunk is tanultunk. Ez pedig nem más, mint a „szórás”.
A szórás egy számított statisztikai érték, amely az adatok volatilitását
mutatja. A szórást alkalmazva mérhetjük a részvény volatilitását, és
így az eltérés alapján meghatározhatjuk a távolságot a szalagok és a
mozgóátlag között igazodva a részvény volatilitásához. A szórás szépsége
abban áll, hogy a szalagok közötti távolság kitágul, amikor a részvény
volatilitása növekszik és csökken, amikor a volatilitás esik. A valóságban
Bollinger egy olyan csövet hozott létre, amely a volatilitás függvényében
zsugorodik vagy kitágul, ez által jelentősen és sikeresen növeli a módszer
megbízhatóságát. Kimerítő magyarázat. Valószínűleg ez az a szakasz,
amikor szeretnénk megismerni az alkalmazását.

Ha azzal a feltevéssel indítunk, hogy az esetek túlnyomó többségében
a részvény a szalagok között fog mozogni, akkor amikor az árfolyam eléri
a felső vonalat, a részvény „túlvett” állapotban van, és ezért az árfolyama
lefelé kezd el mozogni. Ezzel szemben, amikor a részvény árfolyama az
alsó vonalig esik, az azt jelenti, hogy a részvény „túladott” státuszban
van, és ésszerűen feltételezhető, hogy most majd megfordul, és felfelé
fog mozogni.

Amikor a diagramjainkon a Bollinger szalagokat meghatározzuk,
figyelembe kell vennünk a következő adatokat: a mozgóátlagot tíz időszakra
érdemes állítani, a szórást pedig 1,5-re. Más szóval a megfigyelt részvény
mozgását körülvevő Bollinger szalagokat az elmúlt 10 nap volatilitása
alapján számítjuk ki. A szórás matematikai értéke azt jelenti, hogy a
részvény mozgásának 90%-a a két szalag közé fog esni.

Amikor előre figyelembe veszem, hogy a Bollinger szalagok a fenti
paraméterek szerint a részvény mozgásának 90%-át fogják lefedni,
nem azt kellene-e feltételezni, hogy az a részvény, amely átlépte ezeket
a határokat, nem fog oda visszatérni? Ez a matematikai tény vajon nem
képes-e arra, hogy 90%-nál nagyobb sikerességi aránnyal meghatározza a