Page 264 - THE MARKET WHISPERER-Magyar
P. 264

A RÉSZVÉNYPIACI SUTTOGÓ | 263

Az eredmény kétségtelenül érdekes, különösen, ha összehasonlítjuk az
MACD vételi és eladási utasításait, valahányszor a 26-12 EMA átlépi a
9EMA vonalat az RSI vételi és eladási értékeivel. Elgondolkodtató kérdés:
javítja-e vajon az eredményt, ha ötvözzük a két mutatót?

A Fibonacci-sorozat

Az olasz matematikus, Leonardo Fibonacci (1170-1250) matematikailag is

szerette volna leírni a nyulak szaporodásának módját. Kísérletei alapján
kidolgozta a nevét viselő, számtani sorozatot. Ez a következő: 1, 2, 3, 5,
8, 13, 21, 34 és így tovább. A sorozat több érdekes szabályon alapul: a
harmadik számtól kezdődően minden további szám a két előző összege;
az ötödik számtól bármely szám és az azt megelőző szám hányadosa
megközelítőleg 1,618, és bármely szám és az utána következő esetében
az arány 0,618. De mi olyan lenyűgöző az 1,618-as számban? Ez a szám
az ún. aranymetszés, és meglepő módon az élet számos területén
megjelenik, a természeti jelenségektől kezdve a művészeti alkotásokig
egészen a részvényárfolyamok mozgásáig.

NEM ÁRT  Tényleg hatással van-e Fibonacci a
 TUDNI
         részvényeinkre? Véleményem szerint ez nem több
         mint egy önbeteljesítő jóslat, de mivel így van,
         nincs más választásom, mint hogy a mutatónak
         megadjam az őt megillető helyet.

Az „aranymetszés” elmélet hívői azt állítják, hogy ez az arányszám igen
gyakori a művészetekben és az építészetben. A valóságban kissé nehéz
bizonyítani vagy megcáfolni ezt az állítást, elsősorban azért, mert nehezen
mérhető. Azon épületek között, amelyeket állítólag az aranymetszés
elve szerint építettek, megtaláljuk a gízai ókori piramisokat, az athéni

Parthenont és a jeruzsálemi Sziklamecsetet. Tekintettel arra, hogy már

évek óta az az általános vélemény, hogy az emberiség szemében az

aranymetszés jelenti a legarányosabb, és így a legvonzóbb egyensúlyt, az
építészek és művészek is alkalmazzák műalkotásaikban és építményeikben.
Köztudott, hogy Leonardo da Vinci leghíresebb műveinél is alkalmazta,
köztük például a Mona Lisa arcvonásaiban.
   259   260   261   262   263   264   265   266   267   268   269